MENÜ

Könymustra
.

Könyvmustra - Könyvajánló

 


Bemutatkozó

Nincs "elsőkönyves" szerző,

csak még meg nem írt második kötet

Könyvmustra

Emlékszem, közvetlen a pék mellett volt a könyváruda. Így hívták: Ruppert féle könyváruda. A nagyfaterral mentünk be, majd minden nap. Én a sósperecem mögül figyeltem, ahogy az öreg válogat a könyvek között. Aztán előkerült a tulaj és két kispohár. Koccintottak. Ott a könyvek fölött. Nem csak az egészség miatt, mondták, "a szóvarázslókra".

Aztán végigjárták a bolt minden egyes pontját. Könyveket vettek le a polcokról. Belenéztek, megszagolták, hümmögtek, vagy elmélyedve tanulmányozták. Néha a nagyfater leült a bolt egyik fotöljébe, akkor még így mondták, és beleolvasott egy könyvbe. Ez nekem ünnepnap volt, mert kaptam egy teljes, egész forintot, amit az áruda melletti cukrászdában költhettem el. Ekkor szerettem meg a könyveket. De csak nagyon ritkán vittünk haza belőlük. A nagyfater nyugdíjas tanárember volt, nem engedhette meg magának. Ha mégis, az nap elvonult. Elvonult mindaddig, amíg a kötet fel nem került a könyvállványára. Akkor azt mondta: Na, körbenéztem megint egy más világban…

Persze én ebből mit sem értettem. Alig voltam hat éves.  A sóskifli érdekelt. No meg a cukrászda. A fagyival és a süteményekkel.

A könyv, a könyvek világa jóval később érintett csak meg. Először az olvasást szerettem meg. Megértettem az öreg üzenetét. Milyen is körbenézni egy másik világban. Írni csak felnőtt fejjel kezdtem, ne szégyelljük, szerelmi bánat miatt. Furcsa az élet, nekem Ő, a Szerelem adta a lökést, hogy megmutassam a saját világom, és az volt hozzám gonosz is, mert el is vette mára...

Sem nem író, sem nem költő, nem vagyok. Szerkesztőnek is csak önjelölt. Néha firkálgatok még, de már nincs bennem sem ambíció, sem tűz. A még pislákoló parazsat is oly sokszor levizelik hívatlan társaim, a kóbor ebek az útszélén. Mert csavargó lettem. Vándor. Csavargóvá tett egy reménytelen szerelem. Az életemben csavargok. Egy szenvedélyem maradt csak: a Könyv! Ma már csak olvasom, az írásáról letettem. Két idegen ágy között, éppen hontalan csavarogtam, amikor egy kedves ismeretlen megkérdezte: Volna-e kedvem könyvet bemutatni.

Eszembe jutott az a régi áruda. Eszembe jutottak azok a szerző barátaim, akik a kiadott könyveiket kerülgetik a pincében, padláson, mert sem a kiadó, sem a terjesztő, sem az árus nem törődik ma már a könyvvel úgy, mint egykor az áruda tulaja. Ezért született meg ez az oldal, hogy öreg koromra legyen egy kis árudám, fotellel, nagypapákkal és perecet szorongató kis srácokkal…


Hortolányi Gábor

Főszerkesztő


Hogyan kerülhet be a kiadványom a könyvmustrára? (Kattints ide)

Hogyan árusítják itt a kiadványokat és miért innen rendeljek könyvet? (Kattints ide)


 

ingyen webstatisztika

 

 

Hírek

Asztali nézet